Visszaélés-bejelentési rendszer tájékoztató

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján a belső visszaélések bejelentése érdekében visszaélés-bejelentő ügyvéddel kötött megállapodásunkkal teszünk eleget a jogszabálynak.  
A Bejelentési rendszer Bejelentésekről szóló törvény szerinti visszaéléseknek a bejelentésére a bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehetnek:

  • a társaságunknál foglalkoztatott, valamint az a foglalkoztatott, akinek a társaságunknál a fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és a társaságunknál foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.
  • az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a társaságunkkal szerződéses kapcsolatban áll, a társaságunk tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is, valamint az, aki a társaságunkkal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy, a társaságunknál tevékenységet végző gyakornok, és önkéntes, vagy a jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, illetve a jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

A nem jogosulttól érkező bejelentés mellőzhető. Tájékoztatjuk, hogy nyilvánvalóan rosszhiszemű bejelentés büntető vagy polgári peres eljárás vonhat maga után.

A bejelentés megtételének módja:
Visszaélés-bejelentő ügyvéd: Dr. Pungor Edit
postai cím: dr. Pungor Edit ügyvéd 6726 Szeged, Fő fasor 170. 1. 3.
email útján: bejelentes@visszaelesbejelentorendszer.com
telefonos úton: +36-20-409-7309 ügyfélfogadási időben (H-CS 9-16, P: 9-14)
szóban: a fenti telefonszámon előre egyeztetett időpontban ügyfélfogadási időben (H-CS 9-16, P: 9-14)

A bejelentés a legrövidebb időn belül, de legfeljebb a beérkezéstől számított harminc napon belül kivizsgálásra kerül, és annak eredményéről a bejelentőt – amennyiben elérhetőségei ismertek – tájékoztatja a bejelentő-védelmi ügyvéd.

A Bejelentések kezeléséhez kapcsolódó tájékoztatók:

  • Bejelentők védelmével kapcsolatos tájékoztatás
  • Adatkezelési tájékoztató visszaélés-bejelentéssel kapcsolatban

Bejelentők védelmével kapcsolatos tájékoztatás

Tájékoztatjuk, hogy a 2023. évi XXV. törvény - a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról (Bejelentésekről szóló törvény) szóló törvény értelmében a Bejelentőt nem érheti hátrány a jogszerű bejelentése miatt.

Visszaélés bejelentők védelmének törvényi garanciái:
Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
Hátrányos intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen

  1. a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
  2. a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
  3. a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
  4. a képzés megtagadása,
  5. a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
  6. a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
  7. a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
  8. a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
  9. a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
  10. egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
  11. a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
  12. az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
  13. az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
  14. az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
  15. az engedély visszavonása.

Ha a fenti hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja – vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.
Minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott fenti hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
Ha a hátrányos intézkedést a (4) bekezdés szerinti jogalany sérelmére hozzák meg, a (2) bekezdés szerinti hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a jogalany a bejelentővel fennálló, (4) bekezdés szerinti kapcsolatát, valamint a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja – a (3) bekezdés a) és b) pontja alkalmazandó.
A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.
A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
A bejelentő valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.
A bejelentés megtétele jogszerű, ha a bejelentő a bejelentését a visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül a törvényben meghatározott szabályok szerint tette meg, a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel, vagy egyéb törvényben felsorolt jogviszonyával kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

Védelem nem illeti meg a bejelentőt, ha

  1. bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
  2. a bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
  3. a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
  4. a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
  5. bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi, vagy
  6. a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának a tagjaként a bejelentésével az e szervek tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.

A jogi segítségnyújtásról szóló tájékoztatás

Az állam a bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) értelmében az ügyfelek peren kívüli ügyekben jogi tanácsot kaphatnak, illetve okiratokat készíttethetnek a jogi segítségnyújtó szolgálattal szerződésben álló ügyvédek közreműködésével,  a törvényben meghatározott polgári peres és – a végrehajtási eljárás kivételével – nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél pártfogó ügyvédi képviseletet vehet igénybe.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) hatálybalépésével, 2018. július 1. napjától a sértett, a magánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt, a pótmagánvádló, valamint a terhelt részére költségkedvezmény igénybevétele engedélyezhető a büntetőeljárásban (nyomozási, ügyészségi, és bírósági szakban egyaránt), melynek keretében a magánvádló, a magánfél, a vagyoni érdekelt, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseltre jogosult, míg a terhelt a kirendelt védő díjának állam általi előlegezésére és viselésére.
A jogi segítségnyújtás célja, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag, illetve jogban való járatlanságukra és az ügy bonyolultságára tekintettel egyébként nem lennének képesek.
A jogi segítő részére a jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi.
A jogi szolgáltatás díját az állam viseli, amennyiben a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján engedélyezik számára, vagy a jogi szolgáltatás díját az állam megelőlegezi, ebben az esetben az előlegezett díjat a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban megállapított határidőn belül kell az állam részére visszatéríteni. A visszatérítésre legfeljebb egyéves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is engedélyezhető.

Bővebb információt a jogi segítségnyújtásról az alábbi linken találhat: https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/jogi-segitsegnyujtas

Jogi segítségnyújtó szolgálatok a fővárosi-megyei kormányhivataloknál működnek, elérhetőségeik és ügyfélfogadási idejük https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu oldalán találhatóak.

Adatkezelési tájékoztató visszaélés-bejelentéssel kapcsolatban

A bejelentéssel összefüggésben kezelt adatokat a bejelentő-védelmi ügyvéd kezeli.
Adatkezelés célja: a bejelentés-védelmi rendszer működtetése, bejelentések fogadása, kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele
Adatkezelés jogalapja: GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, valamint a Bejelentésekről szóló törvény 18. § (1) bekezdése
Érintettek: a bejelentést tevő személyek
Kezelt adatok köre:  a bejelentést tevő által a Bejelentésben megadott adatok (név, lakcím), így különösen: személyazonosításhoz szükséges adatok, kapcsolattartáshoz szükséges adatok(telefonszám/email cím), a Bejelentésben megadott, a Bejelentőre, a bejelentéssel érintett személyre vonatkozó vagy vele kapcsolatba hozható egyéb olyan tények, körülmények, amelyek a bejelentés kivizsgálása szempontjából lényegesek.
Adatok tárolásának időtartama: A bejelentővédelmi ügyvéd visszaélésbejelentéssel és a bejelentés alapján folytatott vizsgálattal, továbbá a megtett intézkedésekkel kapcsolatos adatokat az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig őrzi meg, azt követően törli.

Az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai

Az érintett – az Általános Adatvédelmi Rendelet 12-22. cikkei szerint – kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, kezelésének korlátozását vagy törlését, hozzájárulás visszavonását, illetve tiltakozhat az adatai kezelése ellen.
A Bejelentő-védelmi ügyvéd az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdésével összhangban, az érintett jogai gyakorlására irányuló kérelmét indokolatlan késedelem nélkül, de legfeljebb az annak beérkezésétől számított egy hónapon belül teljesíti. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem bonyolultságát és a beérkezett kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról a Társaság a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet.

Hozzáféréshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a jelen tájékoztatóban megadott elérhetőségeken keresztül a Bejelentővédelmi-ügyvédtől tájékoztatást kérjen arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy megismerje azt, hogy a Bejelentő-védelmi ügyvéd: milyen személyes adatait, milyen jogalapon, milyen adatkezelési célból, illetve mennyi ideig kezeli, kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést vagy kinek továbbította a személyes adatait; milyen forrásból származnak a személyes adatai; alkalmaz-e automatizált döntéshozatalt, és ha igen, jogosult megismerni annak logikáját, ideértve a profilalkotást is. Az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett erre irányuló kérésére első alkalommal díjmentesen bocsátja a rendelkezésére, ezt követően az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (5) bekezdésével összhangban, ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan, vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

Helyesbítéshez való jog

Az érintett személy a Bejelentő-védelmi ügyvéden keresztül írásban kérheti, hogy a Társaság módosítsa vagy pontosítsa valamely személyes adatát, amennyiben hitelt érdemlően igazolni tudja a helyesbített adat pontosságát.

Adatkezelés korlátozásához (zárolásához) való jog

Az érintett személy kérheti a személyes adatai kezelésének korlátozását (az adatkezelés korlátozott jellegének egyértelmű jelölésével és az egyéb adatoktól elkülönített kezelés biztosításával), amennyiben vitatja a személyes adatai pontosságát, vagy az adatkezelést jogellenesnek véli, azonban az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen.

Adathordozhatóság

Jogosult arra, hogy a tárolt személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja.

Törléshez való jog ("Elfeledtetéshez való jog") 

Az érintett írásban kérheti a személyes adatai törlését.
Ebben az esetben az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törli a Bejelentő-védelmi ügyvéd, ha – többek között - az alábbi indok a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték, vagy az érintett visszavonja a hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja, vagy a személyes adatokat jogellenesen kezelték.

Jogorvoslathoz való jog

Jogsértés esetén panaszt tehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11; levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9.; telefon: +36-1-391-1400; e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu).
Az érintettnek joga van más, így különösen a szokásos tartózkodási helye szerinti európai uniós tagállamban létrehozott, felügyeleti hatóságnál is panaszt tenni.
Az adatkezelővel szemben bíróság előtt is indítható per a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése miatt. Az érintett a pert a Fővárosi Törvényszék előtt vagy a lakóhelye szerinti törvényszék előtt indíthatja meg. Magyarországon a törvényszékek elérhetősége az alábbi linken található: http://birosag.hu/torvenyszekek. Amennyiben az érintett szokásos tartózkodási helye az Európai Unió más tagállamában van, akkor a per a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága előtt is megindítható.